By Teri Petz : A koldus
Utcasarkon egy szegény vak ember
félkarjával némán kéreget;
így szedi össze reggeltől estig
a jó szívvel szánt filléreket.
Peti aki első osztályos csak,
a koldust már régen figyeli,
szeretne Ő is pár fillért adni
de pénzecskéje még nincs neki.
Mégis benyúl apró táskájába
- izgatottan keres valamit -
s könyvek, füzet és tolltartó mellől
kiveszi a friss tízórait.
és e szavakkal a koldusnak adja:
-Bácsi, nekem nincs egyebem,
de nézd, én szívesen Neked adom
tízórai vajaskenyerem!
Megsózva ugyan nincs a kenyér,
mert én mindig só nélkül eszem,
de azért jó anyukám sütötte
és vastagon megkente nekem!
S lám, a vak szemekből csöndesen
a forró könny lassan megered,
és besózza észrevétlenül
a kis darab vajaskenyeret!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése