2011. augusztus 17., szerda

Indián népmese: A Nagy Kígyó lánya


Valamikor réges-régen nem létezett hold, és nem volt éjszaka sem. A világ fölött a Nagy Kígyó uralkodott, aki földi emberhez adta a lányát feleségül.

A Nagy Folyó partján, egy kunyhóban lakott a Nagy Kígyó leánya a férjével, és naphosszat csak az eget nézte. Megkérdezte egyszer a férje:

- Mire vársz?

Az asszony azt felelte:

- Az éjszakát várom, ami nem jön el. A holdat szeretném látni.

- Nincs éjszaka - felelte erre a férfi.

- Van éjszaka, de a Nagy Kígyó egy kókuszdióba zárta - súgta meg a titkot a férjének az asszony. És kérve kérte, hogy szerezze meg a kókuszdiót.

A férfi három fivérét hívta segítségül, s átkeltek a Nagy Folyón. A folyó túlsó partján kikötötték a csónakot, és addig mentek, míg a Nagy Kígyó palotájához nem értek. Illendően köszöntötték a Nagy Kígyót, és kérték, adja nekik a kókuszdiót: hadd legyen éjszaka, hadd lássák a holdat és a felhőket, amelyek finom fátylaikkal fényesítgetik a hold arcát. Oda is adta Nagy Kígyó a kókuszdiót, de a lelkükre kötötte, hogy csakis a lánya nyithatja ki.

Visszaeveztek a folyón. A Nagy Kígyó leányának férje evezett, három fivére pedig kézről kézre adta a kókuszdiót. A fülükhöz emelgették, találgatták, mi lehet a különös brekegés meg cirpelés, ami a dióból hallatszik.

A partra érve tüzet gyújtottak, a tűz megolvasztotta a kókuszdió gyantaburkát, a dió megrepedt, s egy nagy fekete árnyék bújt elő belőle. Köpenyegéből brekegő békák és cirpelő tücskök ugráltak szerteszét. A nagy fekete árnyék elnyelte a napot.

A Nagy Kígyó leánya rögtön megértette mi történt: a férfiak fényes nappal kiengedték az éjszakát. Most már rendbe kellett hozni ezt az összevissza világot. Szét kellett választani a nappalt és az éjszakát.

Fogott egy gombolyag barna fonalat és azt mondta:

- Legyen belőle fogolymadár! Valahányszor énekelsz, jöjjön el az este!

Aztán színes fonalakat vett elő, és azt mondta:

- Legyen belőletek kakas. Ha énekelsz, jöjjön el a nappal!

A három kíváncsi fivért meg majmokká változtatta. Azóta fekete a majmok arca, mint az éjszaka.

Átdolgozta: Bartócz Ilona

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...