Benedek Elek : A várépítő meg a forrásfakasztó tündér /Rege
Sok ezer esztendővel ezelőtt két tündér lakott a Tartod nevű hegyen. Ez a két tündér örökösen versengett egymással, s különösen azon versengtek, hogy melyik szebb a kettő közül. Hát bizony nehéz lett volna ezt eldönteni, mert mind a kettő egyformán szép volt. Azt mondta egyszer az egyik tündér:
- Ha már nem tudunk megegyezni abban, hogy melyik szebb kettőnk közül, próbáljuk meg, melyik végez szebb munkát? Az legyen aztán a szebb is.
Nosza, az egyik tündér gyönyörű szép várat épített a Tardod hegy tetejére. Kőből meg vasból építette, de sem a kő, sem a vas nem látszott, úgy elborította arannyal, ezüsttel, gyémánttal. Csak ablak kilencszáz volt rajta, s szüntelenül forgott a sarkán. A másik tündér nem épített várat, hanem forrást fakasztott a hegy tövében, mégpedig mindenféle betegséget gyógyító forrást.
Amikor mind a kettő éppen kész volt a maga munkájával, akkor ért oda egy öregember. Bezzeg mindjárt közrefogták, s kérték, hogy mondjon ítéletet: szebb munkát melyik végzett?
- Ugye az én váram a szebbik? - sürgette a várépítő tündér.
A vándor azonban nem válaszolt, mert majd elepedt a szomjúságtól. Lehajolt a forráshoz, ivott belőle, s ím egyszerre eltűnt a szomjúsága, vége volt a fáradtságának; úgy felüdült, hogy egészen fiatalnak érezte magát.
- Hát bizony - mondta - , ez a forrás a szebbik, mert ez a hasznosabb!
Hej, szörnyű haragra lobbant a tündér! Egyszeribe kiszedte a vár alapköveit, s abban a pillanatban összeomlott a vár; híre-pora sem maradt. Ám megmaradt a forrás a hegy tövében, s a szomjas emberek ma is áldva-áldják azt a tündért, aki a forrást fakasztá.
Haj, haj! Mint rendszeres vártúrázó és még rendszeresebb természet járó, én nagy bajban lettem volna az öreg helyében. :))
VálaszTörlés