Pósa Lajos : Mese a cipős csizmás nyulakról

Pósa Lajos : Mese a cipős csizmás nyulakról

Hajdanában egy nyúlnak
Mi jutott eszébe?
Összehívta a nyulakat
Nyulak szigetére:

- Tisztelt nyúlnemzetség!
Én amondó vagyok:
Hegyezzétek fületeket,
Kicsinyek és nagyok!

Ez a mi életünk
Bizony nagyon dib-dáb...
Fú a szél, brr! Itt a tél, brr!
Mért járunk mezítláb?

Úgy fázik, úgy reszket
Sovány lábam szára!
Szükségünk van, nyúlnemzetség
Egy csizmadiára.

- Éljen! Éljen! Éljen!
Zúgnak, kiabálnak.
Tapsifülest meg is tették
Nyúlcsizmadiának.

Körül is fogták a
Csizmadiamestert:
Ki cipellőt, ki meg csizmát,
Nosza, rögtön rendelt.

Nem is fázott aztán
A nyulaknak lába:
Ki cipőbe, ki csizmába
Járt az iskolába.

Egyszer csak mi történt?
Puskás vadászt láttak!
Uccu bezzeg, vesd el magad!
Neki a pusztának!Nehéz volt a cipő,
Nehéz volt a csizma:
Hányjuk le mind, mert különben
Az agár elcsíp ma! -

Mind el is dobálta,
Ki jobbra, ki balra...
Egyet én is megtaláltam,
Lyukas volt a talpa!

Zelk Zoltán: Varjúnóta

Zelk Zoltán: Varjúnóta

Elmúlt a nyár,
Kár érte, kár.
Sárgul a táj,
Kár érte, kár.

Repülni kél
nagyszárnyú szél,
messzire száll
e csúf madár.

A hegy mögül
felhő röpül-
meg-megered,
már csepereg.

Ősz eső,
fát verdeső,-
fázik a táj,
kár érte, kár.

Varró Dániel: Andris beszélget az állatokkal

Varró Dániel: Andris beszélget az állatokkal

Elefánt úr, jó napot,
folyatjuk a vízcsapot?

Muszáj vagyok, sajnálom,
bedugult az ormányom.



Hangyász néni, kézcsókom,

mért néz olyan vészjóslón ?
Ne is mondja, angyalom,
sehol egy szép hangyanyom.

Hangya testvér, helóka,

ráuntál a melóra?

Nem untam, csak vasárnap
a hangyák is lazsálnak.




Béka úrfi, jó reggelt,
mit szól, hogy a tó megtelt?

Ha megtelt, nem meglepő,
ez a hőség rekkenő.


Gyík kisasszony, pusszantás,
melyik résbe csusszantál?

Nem csusszantam, fáradtam,
köztudott, hogy lábam van.

Lepke szomszéd, kivánok,
hogy vannak a virágok?

A violák virulnak,
a pipacsok pirulnak.

Gazdag Erzsi: Cincér lakodalom

Gazdag Erzsi: Cincér lakodalom

Szörnyű sok a sokadalom

Áll a cincér lakodalom.

Tücsök és a kabóca

a vigalom bohóca.

Megsütöttek három bolhát,

s hat szunyognak száraz combját

kirántották ebédre.

-Jó étvágyat melléje!-

Pintér Zoltán : Bogárbál

Hírt hozott a méhecske,

bogárbál lesz ma este.

Hegedűvel jött a tücsök,

szarvasbogár ritmust ütött.

Cserebogár alkut kötött,

katicáék háta mögött.

Jött a sok légy pimaszkodni,

lódarázs meg rendet rakni. 

János is jött a szentektől, 

fény hozott az égiektől.

Lepkeszárnyon jött a tánc,

hernyón is volt bőven ránc.

Ennivalót hangyák hoztak,

a bolhák csak ugrándoztak

Itt a bálban nagy a lárma,

csendet tör a szúnyog szárnya. 

Ébred a Nap mély álmából,

kibújik a hűs párnából.

Meleget hint szét a réten,

terjeszkedik jó kövéren.

Vége is lesz már a bálnak, 

s bogaraink hazaszállnak. 

Lepihennek otthonukban, 

s álmodnak a potrohukban.

Gazdag Erzsi: A kiskakas rézgarasa

Gazdag Erzsi: A kiskakas rézgarasa

Elgurult egy rézgaras.

Fölkapta egy kiskakas.

Ha fölkapta, jól tette,

a bögyébe betette.

De a bögye kidobta,

mérges lett a kakasra.

Összeszidta a kakast:

"Búzát adjál, ne garast!"

Kis kakas a piacon

búzát vett a garason.

Ezt adta a begyének,

most már békén megélnek.

Váci Mihály: Állatkerti képek

Váci Mihály: Állatkerti képek

TRÓPUSI GÉM

A tóban hosszú karcsú lábon állva

borzong az este, - ez a trópusi

gyönyörű, tarka gém, - a szárnya

hamuszín és a nyaka, mint a mályva.

TIGRIS

A tigris, mint bennünk a lélek,

hatalmasan fel, le, puhán,

fenséges őrülettel lézeng,

- s üvölt a dzsungel után.

BÖLÉNY

Te vagy tehát, ki mellemet

vad csordákban bevágtatod.

Ilyennek képzelem a szívemet,

mint e kivesző állatot.

ELEFÁNT

Két ujjnyi bőr, tipró erő,

s hatalmas súly kell mindenek felett,

fenntartani ily vakmerő

orrot s egy akós üres fejet.

Benedek Elek: Madárfiókák

Benedek Elek: Madárfiókák

Egy fészekben öt fióka

Összebújnak édesen.

Messze, messze szól a nóta:

"Mindjárt, mindjárt érkezem!"

Anyanóta, be szép nóta,

Szebb ennél már nem lehet.

Örvendez az öt fióka:

"Jer, jer!" - ez a felelet.

Jön már, jön már az anyóka,

Bogár, hernyó van elég.

Csicsereg az öt fióka:

"Ó de pompás egy ebéd."

Aleksis Kivi: A mókus

Aleksis Kivi: A mókus

Elpihen a fürge mókus,

fellegek közt ing a fészke:

csapda foga meg nem fogja,

kutya nem jut közelébe -

ő ezekre fittyet hány.

Égberontó őrtoronyból

ámul szét a nagyvilágba:

Lent öldöklő küzdelem dúl -

feje fölött fenyő ága

leng: a béke zászlaja.

Bólogat a kis bolondos,

lágy, meleg mohába bújva:

himbál, hintáz, ring a vára,

felzokog az erdő húrja:

száguldó szél zengeti.

Bóbiskál a borzas-farkú,

kis ablaknál ki-kivillan,

víg madárdal zsong fülében:

álmok országába illan,

hol az erdő színarany.

/Ford.: Képes Géza/